Menekülés az éjszakában
Szabadulnék ág-bogas világodból
De bélyeget hagytál vonakodó lelkemen
Odahagynám pillangós mezőid
Hol kétes érzés, néma viharként megterem
Fém ízű csillag-por italából a félsznek
Oly sokszor kortyoltam, mikor mondtad
Nincs oly ösvény a szűkös hold peremén
Hol utunk nyomorrá, magánnyá porlad
Válasszá alvad a borzongó kérdés
Kékes, éjes fényben bogozom, ki vagy
Kölyke nyüszít, farkas vonyít Göncölre
Égre száll a tegnapi pernye, veszett vad
Ágaskodik bennem, hosszú a bosszú
Csillapodik az otthonos, megszokott fagy
Páncéllá sűrült jeges, fehér álom sebzi
Vérzi lábam, ahogy emléked alatt beszakad
2014. november 3.
Netala
Ide kattintva az Undergound kiadónál megtalálod
új mesekönyvemet,
ide pedig
Sztorka Viával (FaceBookon: Szilvia Pásztorka) közösen írt verseinket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése