2014. szeptember 27., szombat

Netala: Hazavárós történet

Hazavárós történet


Láthatár íve napfény italt csorgat óceán tükrében
Hazatérni vágyón mereng Odüsszeusz e tündöklő kékségben
Italát, mámorát mind kiitta már e hosszú mesében
Otthont, melegséget sejtet, hazatérő hajót kedvese szemében


Mosoly-képzet övezte fényözön lágy tenger délutánján
Várón, féltőn, reményt szégyenítőn, hitet téve feledése vásznán
A nő, ki örök ragaszkodás, bújós ábrándok közt várván
Őt, ki hűtlenségét, jaj, könnybe rejtené most az árboc tövében állván

Imbolyog a széllel, várandós képekkel vetít a lomha táj
Jaj, miért hagyta, hogy vezesse a tarka, csábos, élményszomjas vágy
Ezer évre bontott vitorlákkal száguld az elfeledett vád
Mit meg sem érlelt lelke társában az idő, e képzelgést szító, csalárd

Így vágtat, furdal gondolata esti, szárnyra kapó szélben
Bonts ezer vitorlát, kérlek, sebesen száguldva vad tüzek hevében
Azt az elsőt érezd, a megejtőt, mely lélek-fojtva térdel
Előtte, ki fonja, csak fonja hűségének vásznát valahol a messzeségben

Hazavár tán, jaj a bizonyosság nem ül vállára már
Mint hűséges, feledést hozó, széllel-perlő, álomittas madár
Kétsége örvénybe húz, álom-magány mélységébe zár
Téged, ki büszke hajókkal indultál, talán ismeretlen végzetével vár

Megérte tán a sziklás csúcson csillanó álom-láng
Mit cserébe ígért ezernyi életet sejtető tündöklő mese-tánc
Rétek felett, fenyves rejtekében libbenő boszorkány
Elillan, rút foga kivillan, puszta érintéssé málló csalfa lány

Hajód száguldjon, hites társad vár, hisz nem sejti
Álmai hűségébe, vakhitté, reménnyé, szerelemmé fejti
Mit szívedben hordozol, jaj, odaadássá rejti
Mindazt, mi férfi lelked vágyként csaló képzelgésbe ejti


2014. szeptember 27.
Netala

2014. szeptember 26., péntek

Netala: Szerelmeidből ébredek


Szerelmeidből ébredek


Szerelmeidből ébredek
Mondd, menekülsz-e tőlem
Hazug szavadról kérdezek
Mondd, sikerült-e mindent elérnem


Amit adtál, visszavetted
Mondd, bánt-e fájdalmas könnyem
Tán magadat sem szeretted
Mondd, elbúcsúznál-e könnyen

Madárdallá oldódnál
Mondd, vannak-e rétek nélkülem
Hiánnyá, vággyá sodródnál
Mondd, holnapom, jaj, kivel éljem

Szavaidból lánc-fűzért fonsz
Mondd, fűből, sásból, erős nádból
Vagy súlyos acél, arannyal vont
Mondj szabadulást az árnyaktól

**************************

Meg ne törjük hallgatásunk
Szótlanság az igaz beszéd
Álmok nélkül maradhassunk
Magánnyá, csönddé oldódva szét


2014. szeptember 26.
Netala

Netala: Szád íze számban


Szád íze számban


Szád íze számban oly ismerős
Megszokás ihlette bánat jár idebenn
Visszatérésed fura, létező idegen
Mint első találkozásunk, a nyári ősz


Mindenben létezel, az elmúlás is te vagy
Fájdalmak széthulló érvelése
Rádtapadó vágyaim régi érverése
Lelkedben lüktetek, mégis kívül maradsz

Tudom, s már nem vitatom, mert jó így
A vágyakozó mámor csak fájó űr
Esténként csendhozó éjszaka az úr
Végső elmúlásunkra a gyógyító ír


2014. június 5.
Netala


Ide kattintva az Undergound kiadónál megtalálod közös kötetünket.

2014. szeptember 25., csütörtök

Netala: Játszom világ-teremtéssel


Játszom világ-teremtéssel


Játszom őrült világ-teremtéssel
Hegyeket hordozok szélvész-üvöltéssel
Óceánok álmát megvadult vizekkel
Nincsen békülésem suta félelmekkel

Villámokat szórok, kemény érc olvasztót
Földrengést és tüzet, játszok halálosztót
Ősrobbanás-álmot világgá kitárok
Földrészekké válok, ledőlnek határok 

Szidalmaid rútság magánnyá porlasztom
Imáid, vágyaid rügyekké fakasztom
Lelkedbe bús mámort, szívedbe rút mérget
Oltok hozzá kételyt, gyümölcsödbe férget

Hetedik napomon aztán megpihenve
Eggyé oldok mindent békességgel telve
Vigyázom léptedet - magamba temetve
Köddé hintett álmom beléd hitté rejtve


2013. december 25.
Netala

2014. szeptember 24., szerda

Netala: Utolsó éjszaka


Utolsó éjszaka


Gyönyörű holdudvar kék csillagok szárnyán
Leszbosz Istennőjét esti szélben várnám
Verset adna nékem, mit írt zúgó szélben
Gyors járású hajót álmodott az éjben

Sós illatot áraszt öböl nedves nádja
Titkos szeretőjét lelke visszavárja
Ráncokkal szőtt arcán megül a fájdalom
Érintése, mint rég - szív-őrző oltalom

Elszállt, eltűnt élet, fények és remények
Szememet kutatja, félve, halkan: - Kérlek
Elmúlok majd, szállok égi magasságba
Vissza tudsz-e vinni ősi, szép hazámba

Megígérem néked, gyönyörű, szép testvér
Útra kél a gyors szél, nap az égre, ha ér
Vitorláit bontja erős hajóhadnak
Búcsút intünk ott lenn zúgó tengerpartnak

Repüljünk ma éjjel erősödő széllel
Utolsó utazás, hunyd le szemed - kérlel
Erőt adok, hitet, leszek sámán, táltos
Papod, urad, híved, megvalósult, áldott


2013. június 28 – 2014. szeptember 24.
Netala


Netala: Esti nyár


Esti nyár



Szaporodnak a hosszantartó órák
Árnyékok hosszúlnak, meglát
Az Idő-Úr, fölkerekednek perceim
Fagy-magány mélyébe hulló könnyeim

Átlátok a tákolt kerítésdeszkán
Áll még ott a kerti mulatság tán
Estére csíkhúzó gépek nyomán
Piroslik a szél, átölel lomhán


2014
Netala



Ide kattintva az Undergound kiadónál megtalálod közös kötetünket.


2014. szeptember 23., kedd

Netala: Belőled oldom


Belőled oldom
(szonett)


Belőled oldom magánnyá vétkemet
Hozzád szegődtem, bús idők asszonya
Feledés íze fonnyadó áfonya
Részegült vágyam titokként eltemet

Emléked lángja perzseli lelkemet
Lábadnál kél, s tér nemlétbe alkonya
Napkorong igéz, imáiba fonja
Holddá álmodja ölelés éltemet

Bújnék, hinnék, szerelem kísértője
Égnék és fájnék, mámor szakértője
Hagynám és tűrném őrjöngőn, átokként

Tégy fogadalmat, őrzőmmé, ha lennél
Érintéssel, jaj, hitet, hogyha tennél
Hordoznál, lángolnál vágy-végzetemként


2014. január 10 – szeptember 23..
Netala


Ide kattintva az Undergound kiadónál megtalálod közös kötetünket.


2014. szeptember 21., vasárnap

Netala: Ősszel szomorúbbak


Ősszel szomorúbbak


Anya, ősszel szomorúbbak a virágok?
Te szomorú vagy elalvás előtt?
Vagy tudják, hogy léteznek másik világok?
Biztos, hogy nem álom-szolgának szegődsz?

Nem tudom, kislányom, talán
Lehet, ismerik történetüket
Lehet, átlibbennek létük falán
Tudom, te leszel, ki reggel újakat ültet

Anya, az álomnak van tán igaza
Amikor ott vagy és boldog vagyok?
Vagy a reggeli hűvös szél illata
Mondja meg, hová lettél, hogy ki vagyok?

Nem tudom, kislányom, talán
Lehet, ismered történetedet
Lehet, átlibbensz lét és nem-lét falán
Elkísérsz, te leszel, ki titkomat felfeded


2014. szeptember 21.
Netala

Netala: Miért mindig


Miért mindig


Miért mindig éjszakáinkban csendül fel a dal
Miért a fura érzés, hogy a nappal kemény fal
Miért csak a képzelgés adja a megváltó erőt
Miért a féltés, hogy sötét verem nyeli el a nyerőt

2014. szeptember 20., szombat

Netala: Éjszakából kifelé zötyög


Éjszakából kifelé zötyög

Elkent szemfesték, szétmaszatolt rúzs
Éjszakából kifelé zötyög az éjszakai busz
Ellenőr ásít a képedbe
Szakadt harisnya feszül a térdedre
Dideregsz, barátnőd válladra
Hajtana fejet
Elhúzódsz észrevétlen mellőle
ahogy az éjszakából kifelé zötyög az éjszakai busz

Netala: Érzékeim messzire


Érzékeim messzire


Érzékeim messzire nyúlnak
Mint est-elő szivárványos
Réten a fák vetette, hajladozó árnyak

Netala: Mágusként koldus


Mágusként koldus


Mágusként koldus!
Vagyok senkifia
Idegen, nincstelen
Örök restancia

2014. szeptember 18., csütörtök

Netala: Gyermekként az időt


Gyermekként az időt


Gyermekként az időt öregségnek láttam
Bölcsességgé válik lassan a szótárban
Minden megbocsátás, minden sugárzásom
Visszatérnek hozzám, áldásukban ázom

2014. szeptember 17., szerda

Netala: Mozdulatokban élünk


Mozdulatokban élünk


Itt, lenn mozdulatokban élünk
A gondolat állandóságot követel
Ott, fenn nem mozdul a csend
Képzelgéseinktől csak idelenn félünk

2014. szeptember 16., kedd

Netala: Invocation


Invocation


Amikor mindent akartam
Semmiből ki nem maradtam
Ahogy kelő napként az égre
Indultam sötétség éjébe

Netala: Minden rácsodálkozásom


Minden rácsodálkozásom


Minden rácsodálkozásom
Szomorú esőben ázón
Állsz mellettem kézen fogva
Szerepeink régen megosztva

Netala: Eltávozott lány


Eltávozott lány


Éji fény rebben porlepte zongorán
Ajtó csikordul ott fenn, a fordulón
Szélvihar üvölt, csapkod mogorván
Esőverte ablakon vad dalt dúdolón

2014. szeptember 15., hétfő

Netala: Bánat


Bánat


Bánatban úszik az esőverte táj
Fázik a lábnyommá mosódott
Ázott falevélen a sár - Fáj! -
Magányba mártózva áporodott

2014. szeptember 14., vasárnap

Netala: Elindulok vágyam után


Elindulok vágyam után


Elindulok vágyam után
Nem tudhatom, merre visz
Megszédülök lágy dallamán
Vad folyóban tiszta víz

Netala: Szemek, és csillagok


Szemek, és csillagok


Szemek, és csillagok, holdas álmodások
Regények, remények, félszeg látomások
Mondatokból épül okos politika
Szavakból rendezzük idők polcaira

Netala: Téli szántás


Téli szántás


Elvesztettem a látásom
Csillagokra pillantásom
Szétmálló éltem üres álom
Üzeneted nem találom

Netala: Rímmé bonyolítom


Rímmé bonyolítom


Rímmé bonyolítom éltem
Álmaim, üvöltő félszem
Költő vagyok, jaj, gyenge
Széthullok ismeretlenbe


2014. szeptember 14.
Netala


Ide kattintva az Undergound kiadónál megtalálod közös kötetünket.



Netala: Szélfútta éjszakák


Szélfútta éjszakák


Szélfútta éjszakák, félelem-telt reggelek
Ébredek, elalszom
Megyek, csak megyek
Ismételek

2014. szeptember 13., szombat

2014. szeptember 12., péntek

Netala: Áttáncolok


Áttáncolok

Áttáncolok az életen
Sűrű köd, semmi félelem
Magammal elszámolás, vakhit
Bérmálkozás, várakozás
Nem értem aggódástok
Istenkáromló kórusát, a megalkuvást

2014. szeptember 11., csütörtök

Netala: Ha százszor is


Ha százszor is

Ha százszor is hibáztál
Ha százszor is hibáztam
Bocsáss meg
Mert nincs más
Csak a kettőnkben
Morajló, szerteszét zuhanó
Kétkedés-ámítás

2014. szeptember 10., szerda

Netala: Íz, illat vagy


Íz, illat vagy

Szóból, tettből, gondolatból
Rakom össze magam, belőled
Jaj, kihez viszonyíthat létezésem
Esztelen, képtelen elképzelésem

2014. szeptember 9., kedd

Netala: Ígéret, hazugság


Ígéret, hazugság

Ígéret, hazugság-teljesülés
Könnybe vájt megsemmisülés
Elpártolt, isten-egyesülés
Káprázó semmi-lényegülés

Netala: Hát idegen lettél


Hát idegen lettél


Hát idegen lettél
Megmártózva fáradt kéjben
Nem hat már az elnyűtt varázs
Ahogy távolodsz a szélben

2014. szeptember 7., vasárnap

Netela: Utazom


Mostanában sok olyan kommentet kapok a fészen, hogy nem derül ki egyértelműen, Istenről vagy szerelemről írok.
Gondoltam, kicsit "ráteszek" erre ezzel a versemmel.
Szerintem, nem sok különbség van egyébként... :)


Utazom

Utazom
Vég nélkül
Cél nélkül
Tova

2014. szeptember 6., szombat

Netala: Ne fogj vissza, Uram



Az alábbi történetet egy kép ihlette.
Az eredeti képet itt tudod megnézni:
http://talentummobile.hu/kreativitas/kreativitasrol


Ne fogj vissza, Uram


Ne fogj vissza, Uram
Kitervelt, megjárt utam
Vakvágányon váltóőr, ha pihen
Rábízom magamjárta hitem

2014. szeptember 2., kedd

Netala: Kereslek


Kereslek

Kereslek visszhang kiáltással
Látnálak bűvös hallgatással
Írnálak bokrok, ágak levelére
Bíználak felhők szerelmére

2014. szeptember 1., hétfő

Netala? Mondd, mitől fél


Mondd, mitől fél
 

Mondd, kihez szól az otthontalan
Mondd, mennyit ér a megfoghatatlan
Mondd, merre fúj a sehonnani szél
Mondd, a kimondhatatlan miről mesél