Mondd, mitől fél
Mondd, kihez szól az otthontalan
Mondd, mennyit ér a megfoghatatlan
Mondd, merre fúj a sehonnani szél
Mondd, a kimondhatatlan miről mesél
Kérdezz lehullt lombot az avarban
Kérdezd, miért maradsz újra csak magadban
Kérkedve, hogy réges-rég túltetted magad
Kérdésként a felelet végül mindent tagad
Fő utca, víz illat, Duna parti alkony
Ételszag, foghíjas, rozsdás, poros balkon
Csóktalan vársz, hogy majd összebújjunk
Biztonság kell, jaj, nem zavaros múltunk
Savanyú bor, álmos, hajnali ébredés
Játszd el, talán mindez nem is olyan kevés
Nevessünk, sorsunkon nincsen tán hatalma
Csak a jelen, csak a most vágyhintő dallama
Jaj, miért hagytuk, hogy így ránk gázoljon
Történetünkbe számítás romoljon
Éveink tudják csak, értik meg a sejtést
Legbölcsebb tettünk vasmarkú felejtés
2014. szeptember 1.
Netala
Ide kattintva az Undergound kiadónál megtalálod közös kötetünket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése