Zuhanás álmom
Mártózom sebes gondolatba
Zuhanok heves, vágyódó szavakba
Ős vízesésben időző dallama
Visszhangként lélegzik örökös hatalma
Arcomra friss, hűvös pára hull
Bánatom elevenségembe fúl
Hunyt szemem látomást sző
Káprázó mámor, létezést őrző
Ébredések bilincs szorítása
Lepattan rólam a valóság lánca
Vízzé, zuhanássá válok
Hullámként zúgnak szárnyaló világok
2014. október 14.
Netala
Ide kattintva az Undergound kiadónál megtalálod közös kötetünket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése